Így indult a LittleMinds

Így indult a LittleMinds

Egy feltörekvő vállalkozás vezetőjével, Polyákné Nagy Beával beszélgettünk arról, hogyan indult el az ügynöksége és, hogy hogyan fogadta a piac az új lehetőséget.

Hogyan jött az ötlet, hogy bébiszitter-közvetítő vállalkozásba kezdj?

18 éve zenetanárként dolgoztam és mindig egy csapat gyerek volt körülöttem. Imádtam a munkámat, mindig is különleges kapcsolatom volt a gyermekekkel. Aztán az élet elsodort az üzleti világba, Londonba, ahol egy nemzetközi cég vezető sales-e lettem. Mégis hiányzott Magyarország. 2016-ban lehetőségem adódott arra, hogy Magyarországon folytassam tovább az életem, mivel lehetőséget kaptam arra, hogy otthonról, home office-ban végezzem londoni munkámat. Nem telt el sok idő, mikor rájöttem, hogy nem fogom tudni sokáig fenntartani azt az állapotot, hiszen egyre többet kellett utaznom. Ekkor felkerestem egy karriertanácsadót, mivel szerettem volna úgy váltani, hogy értékesebb része legyek a társadalomnak.

Itt döbbentél rá, hogy újra gyerekekkel szeretnél foglalkozni?

Igen, egyértelművé vált, hogy nekem a „gyerekek” a küldetésem. Az első időszakban nem tudtam, hogy merre induljak, ezért elkezdtem angol nyelven bébiszitterkedni. Rengeteg telefont kaptam és észrevettem, hogy semmilyen struktúra, rendszer sincs ezen a területen. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy egy piaci rést találtam Budapes területén.

Mi adta az első löketet a saját vállalkozás beindításához?

Egy nagyon megható telefonhívás miatt döntöttem úgy, hogy magam mellé veszek néhány lányt és megalakítom a cégemet. Egy kisgyerek egyedülálló anyukája hívott telefonon és elcsukló hangon mondta: a bébiszittere az utolsó pillanatban visszamondta a munkát, neki viszont muszáj dolgoznia menni. Akkoriban még nem tudtam neki segíteni, mert egy másik családhoz már elígérkeztem, de nagyon rosszul éreztem magam miatta. Ez is egy olyan dolog volt, ami miatt úgy döntöttem, hogy szükség van egy megbízható bébiszitter ügynökségre. 

És akkor elkezdődtek a munkálatok…

Az elején mindent egyedül csináltam. A logót, a weboldalt, a felvételiztetést, a betanítást és természetesen én is vigyáztam gyerekekre az elején – olykor még most is. Hamar kiderült, hogy valóban van igény erre a szolgáltatásra, így mára már 33 embert foglalkoztatok.

Hogyan találnak meg a családok és a bébiszitterek?

A családok leginkább online találnak meg közösségi fórumokon, Google-keresőben, illetve családok is ajánlanak minket más családoknak. A bébiszitterek már hallásból ismernek minket, elég ismertek vagyunk már a pályán, így rengeteg jelentkezőnk van.

Választhat-e családot a bébiszitter, vagy ez csak fordítva működik?

Előzetes igényfelmérés során megismerjük a család mentalitását, nevelési elveit, illetve a gyermeket is. Ez a kiindulópont. Emellett a bébiszitterek több fordulós szűrőn esnek át, így jól megismerjük személyiségüket, képzettségi szintjüket. Ezen információkkal már olyan profilokat küldünk, amelyek a szülők által támasztott kritériumoknak megfelelnek. Következő lépésben a szülők és a bébiszitterek személyesen, vagy virtuálisan találkoznak egymással és ezt követően döntenek a további együttműködésről. Ez a folyamat nagyjából egy hetet vesz igénybe. Ez valóban tűnhet hosszúnak, de ahhoz, hogy megfelelő bébiszitter kerüljön a családhoz akivel hosszú távon tervezhetnek, elengedhetetlen ez a metódus.

Mik a visszajelzések a családoktól, bébiszitterektől? 

Több visszajelzést is kapok, a minap például egy anyuka felhívott, hogy elújságolja, mennyire pozitívan nyilatkoztak rólunk az anyukák egy zárt WhatsApp csoportban. Ez nagyon jól esett. Konkrét példát is tudok mondani: pár éve, két elképesztően eleven gyerekre vigyázott az egyik bébiszitter, 5 és 7 évesek voltak abban az időben. Nagyon nehéz dolga volt, mert egyszerűen nem voltak hajlandóak elfogadhatóan viselkedni a kicsik, azonban nem adtuk fel. Egyeztettünk a szülőkkel és kialakítottunk a gyerekeknek egy jutalom-, illetve szabályrendszert, melyben tilos volt verekedni, televíziót nézni, ordítozni tömegközlekedésen, viszont a házi feladatot meg kellett csinálni és asztalnál kellett étkezni. Ez egy követhető rendszer volt, öt egyszerű és érthető szabállyal. Az elején még ellenálltak a gyerekek, de kitartó és szeretetteljes következetességgel sikerült elérnünk, hogy hogyan érezzék jól magukat a gyerekek akkor is, mikor a szüleik nincsenek jelen. Egy másik családnál a kisgyereknél súlyos képernyőfüggőség állt fenn, bár nehéz volt, de sikerült megoldanunk ezt a helyzetet is. Hiszem, hogy odafigyeléssel, szeretettel, játékosan lehet hatni a gyerekekre és erre a filozófiára is építem a bébiszitterek tudását is, akik csatlakoznak a Little Minds csapatához. 

Add Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *